"Miénk a padlás" kiállítás

A megnyitót Györgyi tanítványainak produkciójával indítottuk. A megszokottól eltérőt szerettünk volna...nem gondolkoztunk hagyományos versmondós vagy éneklős megnyitóban. Helyette a Padlás zenéjére mutatták be a gyerekek az elsötétített padláson a műsorukat. 

Ezt követően Veszeli Lajos festőművész osztotta meg velünk lelkes gondolatait a kiállítással kapcsolatban.

Közben a közönség lakmározhatott a "korabeli" ételekből...az őskori barlangba például nyers sárgarépa került.

Kiállítás rendezés 5.

Terveink között szerepelt a tér fényviszonyainak átváltoztatása is. Így került a bejárati rész feletti mély ablaknyílásba pókhálószerűen rengeteg zsinór, amelyekről aztán CD alapra ragasztott "mobilokat" lógattunk be...és bizony napsütésben, körbe forogva a levegőben ilyen szép látványt nyújtottak.

Végül az utolsó része következett a padlásnak. Ide helyeztük el az óvodások és kisiskolások rajzait "A mi házunk Almádiban" témát bemutatva. Légies kialakításban gondolkoztunk, de célunk volt természetesen összhangba hozni az "időutazásos" részekkel is. Az őskori barlangnál és labirintusnál alkalmazott "vonalháló" adta az ötletet a két, felfelé szélesedő, oszlopszerű "vonalháló" kialakításához. Ezek által látványos, érdekes, mégis légies teret kaptunk - melyet tovább fokoztak a mennyezetről belógatott sík és henger alakú kartonokra kasírozott gyermekrajzok.

Kiállítás rendezés 4.

Az Őskor kialakítása után következett az Ókori Egyiptom művészete - gipszbe karcolt, festett motívumokkal és szarkofággal próbáltuk megidézni. Az utóbbi elkészítésében sokat segítettek tanítványaink a helyszínen.

Majd a görög és a római művészeti korok következtek - vázaképek és mozaikkal díszített romok formájában.

Végül az ókori utazásunk végén egy hirtelen váltással átsétálhattunk a jövőbe - futurisztikus épületek terveivel, modern házak makettjeivel találkozhattak a látogatók. 

És egyszerűen muszáj volt a régi, mennyezetre rögzített hangfalból is kitalálnunk valamit...:)

Kiállítás rendezés 3.

És akkor kezdődött a sokkal izgalmasabb része a kiállítás rendezésnek...a tér kialakítása. Adott volt a fehérre meszelt zegzugos padlás, amit alaposan szerettünk volna átváltoztatni. Álmaink voltak, csak még ki kellett találni, hogyan valósíthatjuk meg. 

A padlás egyik részét így a kezdeti művészettörténeti koroknak szenteltük. Labirintust alakítottunk ki, amelynek szerepe az volt, hogy bevezesse a látogatókat a régi korokba. Először is az őskori barlangba...ahol "igazi barlangfestményekkel" is találkozhattak.

Ekkor jött szerintem a kiállítási tér átváltoztatásának legfőbb irányvonala. A labirintus nem volt elég stabil, így inkább néhány helyen rögzítettük a mennyezethez. Aztán Györgyivel ezt meglátva már tudtuk, hogy egyszerűen annyira szép a látványa ennek a zsinórokból kialakult vonalhálónak, hogy ezt tovább kell vinnünk...:) Először a labirintust rögzítettük minél több helyen. Aztán máshol is folytattuk...:)

A barlang végleges kialakításakor még varrást is alkalmaztunk...:) Az egyik tanítványom Bendi és anyukája, Dóri varrták körbe a barlangot bentről ki és kintről be adogatva egymásnak a tűt. Nagy munka volt, de megérte!:)

Végül a barlang tetejére "igazi szikladarabok" is kerültek...hungarocellből készítve. Ilyen lett: